Látnivalók
Balkány szabálytalan alaprajzú előkertes beépítésű halmaztelepülés. Földterülete az 1945 előtti időkben nagyobb részt uradalmi terület volt. Ennek köszönhetően a város több nemesi kúriával, kastéllyal büszkélkedhet. Érdekes látnivalók a település templomai is.
A Gencsy kastély
A Gencsy kastély szabadonálló, egyenletes, eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, középsõ részén négyoszlopos beüvegezett árkádból Gencsy Sámuel 1774-ben vetette meg a kastély alapjait.
A munkálatokat a Nagykállói volt vármegyeháza olasz építõmestere Salvatore Április irányította. A 19. század második felében Gencsy Béla az akkor egyszintes épületet egy szinttel bõvítette és átalakította.
Jelenleg gyermekotthon mûködik falai között.
Távlati tervként az ingatlan bármely intézeti és idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható. Az épület összes hasznos alapterülete 770 m2.
A falu kállói úti temetõje õrzi Gencsy Sámuelné Losonczi Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott 1811-ben.
A református templom
Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom.
A református templom már a 14. század első felében állt, homlokzatán a román stílus jegyei fedezhetők fel. Külső falában Gencsy Sámuel epitáfiuma található (1872-ből).A reformációt követően valószínűleg hosszú ideig nem használták, hiszen egy 1696-os adat szerint a reformátusoknak először fatemplomuk volt. Mivel az már nem volt javítható így feltehetően a XVIII. század elején helyreállították az üresen álló régi templomot. Tetejét ekkor még zsindely fedte, melynek megújítására 1772-ben kérnek engedélyt. Mellette alacsony harangláb állot, amelyet romladozó állapota miatt 1776-ban oszlopokkal kellett megtámasztani. Az épület keleti homlokzata elé a XIX. század elején emelték mai háromszintes téglából épült tornyot.
A római katolikus templom
1848-ban a hívek plébánia felállítását kérték a vallásalap terhére. 1936 májusában a Vallás- és Közoktatási Miniszter hozzájárult a plébánia felállításához, ennek folytán az egri érsek a balkányi fiókegyházat plébániai rangra emelte.1937 novemberében elkészült és megáldatott az új templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére Hevesy Sándor terve szerint.A római katolikus templom mellett találhatjuk a paplakot, melyet 1840-ben már mint régi kuriális épületet említenek.
A görög katolikus templom
A görög katolikus egyházközség fiatal, 1941-ben lett önálló.
Egy magtárból alakítottak misézõ helyet, 1977-ben épült az új kápolna, ami néhány év múlva kicsinek bizonyult. 1988-ban új parókia készült, 1990-ben a kápolna templommá nõtt, befogadóképessége megháromszorozódott : szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bõvítést, azóta pedig évrõl – évre szépül.Néhány éve készült el az ikonosztázion / képállvány /, a faragás Gergely József, a képek festése Dr. Kis Lászlóné restaurátor keze mûve.2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek Mihal Pascaliunak köszönhetõen. 2002-tõl új padok biztosítanak nagyobb kényelmet.
A Gödény kúria
A város több nemesi kúriával, kastéllyal büszkélkedhet. A központban találhatjuk a Gödény kúriát, mely jelenleg a rendőrségnek ad otthont.
Látnivalók a környező településeken
A közeli és szomszédos települések is sok látnivalót biztosítanak. A várostól északra Biri ( 5 km.) – Kállay kúria-, Nagykálló ( 12 km. ) – volt Vármegyeháza , Korányi Frigyes Emlékház, Ínségdomb, Rákóczy torony, Taub Eizík Izsák talmud tudós nyughelye, amely zsidó zarándokhely – délre Nyíradony (10km.) – Gúti földvár, Árpádkori templomrom, kilátó- keletre Szakoly ( 4 km.) – 14. századi református templom torony -, Nyírmihálydi (11 km.) – magtármúzeum, Árpádkori református templom-.A város közel van a mûemlékekben gazdag Nyíregyháza ( 27 km.),Debrecen (40 km.) és Nyírbátor városokhoz (40 km.)