Pages Menu
RssFacebook
Categories Menu

Történelem

Balkány nevének eredete

A neve a balkány vizenyős, lápos hely jelentésű tájszóból származik, amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe. Más források szerint a geszterédi csata idején Szent László és Bali kán ütközött meg egymással, és a városnév Bali kán nevének módosulata.

A település történelme

Balkány mint lakott település először 1214-ben szerepelt a Váradi Regestrumban. Őslakosai kazárok és szlávok voltak, akik beolvadtak a honfoglaló magyarok közé. A lakosság a terület magasabb pontjain telepedett le. Az alacsonyabb helyeken található, a Nyírségre egykor igen jellemző áthatolhatatlan nyírvizek védelmet nyújtottak az ellenséggel szemben. A falu 1328-ban már templommal rendelkezett, András nevű papját említi a tizedjegyzék. A mai református templom homlokzata román kori nyomokat is őriz. A tulajdonosa gyakran változott: 1417-ben az álmosdi Csire családnak voltak itt birtokai. 1430-ban földesurai a Kállay család tagjai voltak, majd a Czudar családé lett. 1440-ben a Rozgonyiak vették zálogba a Czudar családtól, 1475-ben pedig már a petri Ders családot találjuk itt mint birtokost. 1477-ben a település birtokosa a Szokoly család volt.

Gödényi-kúria, ma a Rendőrség épülete

 

 
©Wikipedia – A Gödény-kúria manapság a rendőrőrs épülete

 

Nagykálló várának felépítése (1570–1573) nagyban befolyásolta a település fejlődését, hovatartozását. A törökök Nagykállót 1578-ban el akarták foglalni, és a csata küzdőtereként Balkány egyik tanyája, Görénypuszta környékét választották. A vár elfoglalása nem sikerült a török hadnak, azonban a környék szinte minden falvát elpusztították, kirabolták. Balkány, Guth, Szakoly és a szintén balkányi határban fekvő, de a pusztítás után fel nem épülő Görény, valamint Perked községek teljesen elnéptelenedtek. Aba ekkor – a szájhagyomány szerint a török basa szeretőjének birtokai voltak itt – elkerülte a pusztulást. A törökök kiűzése után a település gyorsan felépült és megerősödött, Aba népe is a védettebb Balkányba települt át.

A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc Balkányt is érintette. A lakosok közül 83 lovas (5 kompánia) és mintegy 70 gyalogos katona állt a fejedelem zászlaja alá. Részt vett a szabadságharcban Gencsy Zsigmond földesúr is, aki előbb (1703–1705) Károlyi Sándor mezei lovasezredének, majd 1705 őszétől haláláig a korábbi Kaszás Pál-féle lovasregimentnek volt a parancsnoka. (Gencsy Zsigmond az 1706. augusztus 10. előtti napokban hunyt el a Karika-hágó mellett vívott összecsapásban.)

A Gencsy családnak kiterjedt birtokai voltak itt a 18. században. Kastélyuk, a Gencsy-kastély ma is áll. 1715-ben a megye lakossága mindössze 26 324 lélek volt. Ebből Balkányra kb. 1000-1200 lakos jutott

Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakolyt és az azóta is puszta Abát. Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gróf Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak volt benne nagyobb része. Lakói: 19 telkes jobbágy és 10 házas zsellér, akik 9 hétnyolcad telket használtak.

1839-ben a megye egyik legnagyobb faluja volt 3006 lélekkel. 1844-ben tagosítást hajtottak végre: eszerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítették az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapták meg. Balkány népessége ekkor már megközelítette a 3000 főt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kb. 30 főt toboroztak Balkányból katonának. 1849 januárjában a helyi református gyülekezet felajánlotta templomuk harangját ágyúöntés céljára.

1848-ban 438 zsidó élt Balkányban, a legtöbbjük kereskedő volt, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. Feltűnően magas volt közöttük a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya.

Katonai felmérés térképe

A III. katonai felmérés térképe (1869-1887)
© Madura Máté / Wikipedia
Orvosa 1850 óta van Balkánynak. Az első orvosok: Weinberger Herman, László Elek, Bauer Lőrincz és Leitner András voltak. 1855 körül dalegylet alakult. 1858-ban létesült a posta. A heti vásárok jogát 1859-ben kapta a település. Az első gyógyszertár 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. 1870-ben Balkánynak 413 háza és 3997 lakosa volt, határa 14 421 kataszteri hold. A kiegyezés után is folytatódott a fejlődés: 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben az iparos ifjúság számára olvasókör alakult.

1878-ban Balkány országos vásártartási jogot kapott, a vásártér a mai Kossuth-kert helyén volt. 1880-ben kisebb földrengés rázta meg a települést, a házak kéményei is ledőltek. A postához 1893-ban távírdát kapcsoltak. 1897-ben alakult meg a helyi takarékpénztár. 1900-ban 444 házban 4390 lakos élt, 15 527 kataszteri hold területen. 1909-ben megnyílt a környék első óvodája Balkányban (óvónő: Szentgyörgyi Amália). 1910-ben létesítették a postán az első távbeszélőállomást. A 19. század végén az évi népszaporulat meghaladta a 100 főt.

Balkány emlékmű

 

 

 

 

 

Az I. világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72-en meghaltak. A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy- és Lónyai-birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között. A II. világháborúban Balkány férfilakossága közül 900-an vettek részt mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942-43 telén a doni katasztrófában estek el.

Balkány 1971-ben nagyközség, 2004-ben pedig város lett.